|
|
|
... bandukol az őserdőben, egyszer csak körbekapja 10, lándzsát rázó üvöltő kannibál.
- Jaj Istenem! Végem van - kiált fel a hittérítő
- Dehogy van véged. Tedd amit mondok - szól le a lombok közül egy "égi" hang.
- Látod melyik a törzsfőnök?
- Látom. - mondja a hittérítő.
- Kapd ki a kezéből a lándzsát és szurd hasba. - igy az égi hang.
A hittérítő odaugr... |
|
|
|
|
|
|
|
... lásd, enyhülést hozok.
Mezőkön fű leszek lábaid alatt,
lágyan bársonyos, simogató.
Kacagón csiklandozom a talpadat.
Ágyad leszek: selymes, nyugtató.
Zöld lombok halk susogása leszek,
cirógatlak, mint az esti szél.
Smaragdcsillogással körülveszlek,
s tóként, csobogó vizem mesél.
Ezüstös holdként dúdolok neked
alta... |
|
|
|
|
|
|
|
... selyemnél
S a bölcső vánkosánál
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha megzendűlnek hangjaid,
E hangok, melyeket ha hallanának,
A száraz téli fák,
Zöld lombokat bocsátanának
Azt gondolván,
Hogy itt már a tavasz,
Az ő régen várt megváltójok,
Mert énekel a csalogány
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,... |
|
|
|
|
|
|
|
... kéz.
Nézem a hegyek sörényét -
homlokod fényét
villantja minden levél.
Az úton senki, senki,
látom, hogy meglebbenti
szoknyád a szél.
És a törékeny lombok alatt
látom előrebiccenni hajad,
megrezzenni lágy emlőidet és
- amint elfut a Szinva-patak -
ím újra látom, hogy fakad
a kerek fehér köveken,
fogaidon a tünd... |
|
|
|
|
|
|
|
... selyemnél
S a bölcsö vánkosánál -
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha megzendülnek hangjaid,
E hangok, melyeket ha hallanának
A száraz téli fák,
Zöld lombokat bocsátanának,
Azt gondolván,
Hogy itt már a tavasz,
Az ö régen várt megváltójok,
Mert énekel a csalogány -
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,... |
|
|
|
|
|
|
|
... tűz,
Minden gondolat,
Csak hozzád fűz.
Ránézek egy virágra,
Az arcodat látom,
Szeretlek édes,
És ezt nem bánom.
Nevedet csöndesen,
A lombok suttogják,
Azt, hogy SZERETSZ,
A madarak dalolják.
Nélküled a világ,
Sivár és halott,
SZERETLEK édes,
És boldog vagyok.
Ha szomorú vagy,... |
|
|
|
|
|
|
|
... megláttam,
tovább él a perc, amit úgy kívántam,
tovább élek én, tovább él ő bennem,
mit tehetnék mást, ha egyszer őt szerettem.
... |
|
|
|
|
|
|
|
...mikor először láttalak
fagyott szívemen fény suhant át
s a fülledt lombok közt
lassan dalra fakadt egy madár
elmondani ha tudnám, mennyire szeretlek téged
szóra nyitnám ajkam
megmutatni ha tudnám, mennyire szeretlek téged
tenném éjjel s nappal
ha hozzám érsz reszketek
mint tavaszi szélben a friss lomb
csókod újra és újra... |
|
|
|
|
|
|
|
... tested fájásait: a tompán húzódó sajgástól az élesen villámló fájdalomig mennyi változat!
S ezek folyton cserélődnek, egymásra rétegeződnek, akár egy zenemű motívumai, vagy a fán a lombok, gallyak, virágok csipkézete.
Figyeld a történelemben, a jelenkorban és a saját hétköznapjaidban a jószándék, szenvedély, hazugság, erőszak egymásba-mosódó vonulását: mindaz, amit mag... |
|
|
|
|
|
|
|
... örök békesség öleli át a mindenséget?
Vagy volt talán úgy, hogy megálltunk elmerengve egy nagy hársfa elôtt. Mélyzöld lombja zengett-zsongott az enyhe szélben. A rezgô ágak és lombok között átcsillogott a napsugár, átvillant az ég. Ezer méh és mindenféle bogárka zarándokolt a hársfához, csupa zümmögés volt az egész fa, mintha ezernyi kis hegedűs húzta volna a nótát. Apr... |
|
|
|
|
|
|
|
Nem vitatom, valóban van az ősznek is és a télnek is szép oldala.
Tudom milyen az ősz egy erdőben napsütésben, mikor ezerszínűek a fák, és hallottam már kopogni az esőt a lombokon.
Megnyugtató a hangja ahogy csöpög a levelekre.
De mind ez itt a városban?
A flaszteron?
A csak önmagukra gondoló autósok között?
Tegnap is csak azért nem fürödtem a járdán k... |
|
|
|
|
|
|
|
... madarak sem énekeltek, csend volt mint a szívemben .
Messziről a csend halkan zenélt, a szívem mélyéről szólt....
Az Olajfák ágán égi árnyak ülnek,
a madarak lombok közé menekültek,
csend honolt a földön, nyugalom az égen,
csak Isten Fiának szomorú szívében
volt a bánat ébren.
Három jó tanítvány, szerető baráti,
egyedül j... |
|
|
|
|
|
|
|
... kettesben lenni
erdőn, mezőn, vízen,
Szeretnék útnak eredni,
de most nincs kivel.
Szeretném kiáltani:Nézd már!
Állj csak meg! Hallod? Hahó!
Előttünk sűrű lombok!
Madár, mennyi madár!
S a magasból, a hegy tetejéről
hívlak:"Hol vagy? Gyere csak föl!
Nézz innen messzire szét!
Ugye, hogy gyönyörű szép?"
A... |
|
|
|
|
|
|
|
Ezernyi álmos kis madárka
fészkén lel altató tanyát,
elrejti lombok lenge sátra, -
jó éjszakát!
Sóhajt a forrás, néha csobban,
a sötét erdő bólogat,
virág, fű szendereg nyugodtan, -
szép álmokat!
Egy hattyú ring a tó vizében,
nádas-homályban andalog;
ringassák mély álomba szépen
kis angyalok!
Tündérpompáj... |
|
|
|
|
|
|
|
... zilált kerete, tüskés bozótja,
csalfa reménye, fájó szerelme, ábrándos álma,
s a féktelen, ifjú tombolások...
tavaszok, nyarak, bánatos őszök;
mind, mind elmúlnak. Sárguló lombok
zizegve hullanak lábaid elé,
megadva maguk...
Elhagy a barát és ellenség is elhagy...
az élet minden édes melege megfagy,
elszáll a nap, röppenek az évek... |
|
|
|
|
|
|
|
... Figyeld tested fájásait: a tompán húzódó sajgástól az élesen villámló fájdalomig mennyi változat! S ezek folyton cserélődnek, egymásra rétegződnek, akár egy zenemű motívumai, vagy a fán a lombok, gallyak, virágok csipkézete. Figyeld a történelemben, a jelenkorban és saját hétköznapjaidban a jószándék, szenvedély, hazugság, erőszak egymásba-mosódó vonulását: mindaz, amit magában vé... |
|
|
|
|
|
|
|
... kíváncs igazi, repzenére, érti és értékelni tudja a költészetet, amiről ennek a műfajnak szólnia kellene. Ámen...
Lámpások gyúlnak az égen miket életre hívtak néma éjek,
Lombok dalolnak a szélben, s rezzennek össze lágy neszére.
Fény faragta réseket tompít az ostobák homálya,
Vak szemek festetlen színek nem érnek flowm nyomába,
Izzó parázsba markolok... |
|
|
|
|
|
|
|
... dübörögnek.
Ady Endre-Párizsban járt az ősz
Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.
Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... folyóvízben
két jegenye hajlása... |
|
|
|
|
|
|
|
... szép háremhölgye lágy derekához nyúlván,
Remegnek parfümös és puha ujjai;
S míg fátylait lebontja alázattal s szelíden,
S táncol előttem szűzen s mezítlen a jövő,
Fényes lombok illatja, mint arany füstölő
Gőze, úgy részegít, s nehéz főm félrebillen...
S egyszerre... újra oly fáradt s levert vagyok,
És ébred a szívemben egy-egy bús, régi eml... |
|
|
|
|
|